Változás a természetbeni juttatások adózásában – 2011

2011-től a kifizetők által adott nem pénzbeli juttatás főszabályként a magánszemély összevonás alá eső jövedelme lesz, a juttató és a juttatásban részesülő személy között fennálló jogviszonynak megfelelően; kivéve, ha a törvény másként rendelkezik. Így munkaviszony esetén normál munkaviszonyos jövedelemként kell a nem pénzbeli juttatásból származó jövedelmet kezelni, ami jelentős adminisztrációs terhet ró a juttatóra.

A juttatásról jövedelemigazolást kell kiállítani, hiszen a juttatásban részesülő magánszemélynek a nem pénzbeli juttatást az éves adóbevallásában is fel kell tüntetnie. Az adóelőleg levonására is speciális szabály vonatkozik, a juttatás eltérő adminisztrációt von maga után attól függően, hogy munkáltató vagy kifizető nyújtja, ami problémát jelenthet abban az esetben például, amikor a kifizető nem rendelkezik minden szükséges információval (pl.: adószám) a bérszámfejtési feladatok elvégzéséhez.

Ilyen típusú juttatások például:

• munkáltató által belső szabályzat alapján munkavállalók egy bizonyos csoportjának nyújtott juttatások (Pl. korábbi Cafeteria és Cafeterián kívüli elemek);
• üzleti partnernek adott nagy értékű (minimálbér 25%-át meghaladó) ajándék;
• nyereményakció, vetélkedő,verseny keretében juttatott ajándék (Pl.: reklámkampány keretében nyert házimozi rendszer);
• kiküldötteknek nyújtott szolgáltatások (gyermek iskoláztatása, költözködéshez nyújtott szolgáltatások stb.);
• minimálbér 10%-át meghaladó ajándék (pl. nőnapi ajándék,gyermek születése, törzsgárda ajándék stb.);
• orvos konferencián való részvétel támogatása;
• kedvezményes vásárlás saját termékből belső szabályzat alapján;
• sportcélú juttatások (fitness bérlet, vállalati futballcsapat támogatása stb.);
• személyszállítási szolgáltatás(kiküldöttek és hozzátartozóik hazautazása, iskolabusz a kiküldöttek gyermekeinek, túlórázó dolgozó taxi számlája stb.);
• üdültetés nem saját üdülőben(kedvezményes áron szállás biztosítása).

A fenti változások miatt a kifizetőknek át kell gondolniuk, hogy melyek azok a juttatások, amelyekre a törvény külön rendelkezést tartalmaz és továbbra is a kifizető oldalán merül fel az adóteher,illetve melyek azok, amelyek összevonás alá eső jövedelemként adóznak, hiszen ez utóbbiak juttatása nemcsak magasabb közterhet, de több adminisztrációt is jelent.

Döntést igényel az is, hogy a juttatásokat a jövőben bruttó vagy nettó módon szeretnék nyújtani a munkavállalók részére, illetve ütközik-e jogszabályi tiltásba az adó átvállalása.

Amennyiben kérdése, észrevétele van, kérjük, forduljon hozzánk bizalommal az ismert elérhetőségeinken.

Koródi Péter

adószakértő

Az új Nemzeti Adó- és Vámhivatal

Nemzeti Adó és Vámhivatal szervezetéről és egyes szervek kijelöléséről szóló 273/2010. (XII. 9.) Korm. rendelet.

Az új Nemzeti Adó-és Vámhivatal

2010. december 9-én kihirdetésre került a Nemzeti Adó-és Vámhivatal szervezetéről és egyes szervek kijelöléséről szóló 273/2010. (XII. 9.) Korm. rendelet, amely a Nemzeti Adó-és Vámhivatal („NAV”) szervezetét, illetékességi és hatásköri szabályait határozza meg. A rendelet – fő szabályként – 2011. január 1-jén lép hatályba. A NAV mint az APEH és a Vám és Pénzügyőrség jogutódja a kormány irányítása és a nemzetgazdasági miniszter felügyelete alatt álló kormányhivatal, államigazgatási és rendvédelmi feladatokat is ellátó országos hatáskörű szerv lesz. A NAV szervezeti felépítése – hasonlóan az APEH és a Vám-és Pénzügyőrség felépítéséhez – háromszintű marad.

Az új kormányrendelet a NAV központi szerveit a következőképpen határozza meg:

• Központi Hivatal
• Bűnügyi Főigazgatóság
• Informatikai Intézet
• Integrált Informatikai és Telekommunikációs Intézet
• Képzési, Egészségügyi és Kulturális Intézet

Fontos megjegyezni, hogy az új szabályozás elkülönítetten kezeli az adóztatási szerveket és a vámszerveket mind közép-, mind alsó fokon.

A NAV alsó fokú és középfokú (első-és másodfokú) adóztatási szervei az új jogszabály alapján az alábbiak:

• A NAV középfokú adóztatási szervei:

o a regionális adófőigazgatóságok,
o a Kiemelt Ügyek és Adózók Adófőigazgatósága („KAFIG”)

• A NAV alsó fokú adóztatási szervei:

o a megyei (fővárosi) adóigazgatóságok
o a Kiemelt Ügyek Adóigazgatósága („KÜIG”)
o a Kiemelt Adózók Adóigazgatósága („KAIG”)

A NAV adóztatási szerveinek középfokú szerveiként megmaradnak a regionális adó-főigazgatóságok. Ezek illetékessége igazodik a korábbi alájuk tartozó igazgatóságok illetékességi területeihez. Új elemként jelenik meg a KAFIG, mely a KÜIG és a KAIG felettes szerve lesz. Ez azt is jelenti, hogy a KAFIG lesz ezen szervek által lefolytatott eljárásoknak a másodfokú elbírálója. Fontos változás lesz a továbbiakban, hogy általános adózói körben másodfokon értékhatártól függetlenül, de az illetékességtől függően a regionális adófőigazgatóságok járnak el.

További változás lesz, hogy a KAIG helyett kizárólag a KÜIG jár el a jövőben többek között a belföldön nem letelepedett adóalanyok adó-visszatérítésével és a pénzügyi képviselő bejelentésével kapcsolatban, vagy például a fióktelepnek nem minősülő telephelyen gazdasági tevékenységet folytató külföldi vállalkozás adóügyében.

A szokásos piaci ár megállapítása iránti eljárásban a továbbiakban az APEH Központi Hivatala helyett a KAIG jár el.

A csoportos adóalanyisággal kapcsolatos ügyek a továbbiakban is a KAIG hatáskörébe tartoznak.

A jövő évtől az áfatörvényben bevezetett együttműködő közösség adóügyeiben az eljárást az együttműködő közösség képviselőjének adóügyeiben eljáró adóigazgatóság folytatja le.

• A NAV középfokú és alsó fokú vámszervei az új jogszabály alapján az alábbiak:
  

A NAV középfokú vámszervei:

o a regionális vám-és pénzügyőri főigazgatóságok
o a Repülőtéri Főigazgatóság
o a Bevetési Főigazgatóság
o a Szakértői Intézet

A NAV alsó fokú vámszervei:

o a megyei (fővárosi) vám-és pénzügyőri igazgatóságok
o a Kiemelt Ügyek és Adózók Vám-és Pénzügyőri Igazgatósága („KAVIG”)
o az 1. számú Repülőtéri Igazgatóság
o a 2. számú Repülőtéri Igazgatóság
o a Járőr Igazgatóság
o az Őrzésvédelmi és Támogató Igazgatóság

Az új jogszabály alapján látható, hogy egyes vámszervek megszűnnek (pl.: a Regionális Ellenőrzési Központok), mások létrejönnek (pl.: az Észak-budapesti Vám-és Pénzügyőri Igazgatóság), illetve a vámszervek általános és különös hatáskörei, valamint illetékességei jelentősen átalakulnak.

Amellett, hogy a teljes, vámmal és jövedékkel foglalkozó intézményrendszer átszervezésre kerül, az APEH Kiemelt Ügyek és Adózók Főigazgatósága mintájára létrehozták a KAVIG-ot, a Kiemelt Ügyek és Adózók Vám-és Pénzügyőri Igazgatóságát.

A 2011. január 1-től megszűnő Vám-és Pénzügyőrség Vegyvizsgáló Intézetének feladatköreit a Szakértői Intézet fogja átvenni.

Javasoljuk minden vállalatnak, hogy a jelentős változásokra tekintettel mihamarabb kezdjen egyeztetéseket a területileg illetékes vám-és pénzügyőri hivatallal annak érdekében, hogy a 2011. január 1-től bekövetkező változások a legkisebb mértékben akadályozzák a vámeljárások lefolytatását, illetve a társaságok napi működését. A Központi Elektronikus Szolgáltató Rendszer igénybevevőinek az APEH vagy VPOP elnevezésű hivatali kapuk továbbra is alkalmazhatóak lesznek.

Amennyiben kérdése, észrevétele van, kérjük, forduljon hozzánk bizalommal az ismert elérhetőségeinken.

Koródi Péter
adószakértő