Webáruház (Kft) termékeinek, szolgáltatásának reklámozásával EU-s állampolgár magánszemélyeknek kíván megbízási díjat, jutalékot fizetni. Kérdésem, hogy milyen címen teheti ezt meg, és milyen adó- és járulékvonzatai vannak az ilyen díjazásnak?
Válasz:
1./ Javasoljuk, hogy az EU-s állampolgárnak fizetendő jutalék kifizetésének alapját megbízási jogviszony létesítésére szóló szerződés képezze.
2./ Ebben az esetben, ha a jövedelemszerzés helye szerint a kifizetés nem számít belföldről származó jövedelemnek, akkor sem adóelőleg, sem járulékok nem terhelik.
3./ Ha a kifizetés belföldről származó jövedelem, akkor a megbízásos jogviszony alapján önálló tevékenységből származó jövedelemként az összevont adóalap része lesz, mely a kifizetőtől származó bevétel (jutalék) és a vele szemben az Szjatv. keretei között elszámolt költség különbözeteként adódik, figyelemmel az Szjatv. 29. § (1) bekezdésére is!! Az adóalap kiegészítés 27 %, az adó 16 %.
4./ A társadalombiztosítás ellátásaira …és e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (Tbjtv.) 2. § (1) bekezdése alapján a biztosítás a Magyar Köztársaság állampolgárain kívül a Magyar Köztársaság területén tartózkodó más természetes személyekre is kiterjed. Belföldinek a Tbjtv. 4. § u) pontja szerint meghatározottak számítanak, a törvény hatálya, és ezzel a járulékfizetési kötelezettség rájuk terjed ki. Aki ebbe a kategóriába nem fér bele, az külföldinek számít, és nem kötelezett járulékfizetésre.
5./ A Tbjtv. 5. § (1) bekezdés g) pontja alapján a megbízási jogviszony keretében akkor jön létre biztosítási jogviszony, amennyiben az e tevékenységéből származó, tárgyhavi járulékalapot képező jövedelem eléri a minimálbér harminc százalékát, illetőleg naptári napokra annak harmincad részét. A járulékalapot képező jövedelmet a 4. § k) pontja alapján kell figyelembe venni. A fizetendő járulékok: a jutalékban részesülő foglalkoztatott 7,5 % egészségbiztosítási, a foglalkoztató 27 % tb járulékot köteles fizetni.
INDOKLÁS:
A kérdés felvetéséből úgy tűnik, hogy a jutalék kifizetése nem vállalkozási jogviszony keretében történik, tehát a jutalékra jogosult EU-s állampolgár részére nem számla ellenében történik a jutalék kifizetése, hanem külföldi magánszemélyként részesül a juttatásban. Az adóztatás szempontjából legelőször azt kell tisztázni, hogy hol van a jövedelemszerzés helye, mert a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. tv. (Szjatv.) 2. § (4) bekezdése alapján a külföldi illetőségű magánszemély adókötelezettsége kizárólag a jövedelemszerzés helye alapján belföldről származó, vagy egyébként nemzetközi szerződés, viszonosság alapján a Magyar Köztársaságban adóztatható bevételére terjed ki (korlátozott adókötelezettség). Ez azt jelenti, hogy a kifizetéskor a külföldről származó jövedelmét nem kell figyelembe venni az adóalap megállapításakor.
Viszont vizsgálni szükséges, hogy a Magyar Köztársaság területén rezidensnek számít-e, azaz az itt tartózkodási ideje eléri-e a 183 napot. E t ekintetben a 3. § 2. pontja ad részletes eligazítást.
Az Szjatv. 2. § (6) bekezdés szerint a Magyar Köztársaságban adóztatható bevétel adókötelezettségének jogcímét e törvény szerint kell megállapítani, és az adókötelezettségeket (ideértve a jövedelem megállapítását is) ennek megfelelően kell teljesíteni. A jogcím meghatározásánál a felek között egyébként fennálló jogviszonyt és a szerzés körülményeit kell figyelembe venni. Az előzőek szerint meghatározott jogcímen a bevétel kifizetőjeként járhat el az említett felek közül az a személy, amelyikkel a magánszemély a szerzés körülményeit is figyelembe véve a bevétel jogcímét meghatározó jogviszonyban áll, ha ez a kifizető az e bevétellel kapcsolatos, jogszabályban előírt kötelezettségeinek teljesítése érdekében szükséges adatokkal rendelkezik. Ha az adó megfizetésére e törvény előírásai szerint a kifizető kötelezett, e kötelezettsége független a magánszemély illetőségétől.
Kézenfekvő, hogy a jutalék kifizetésére szóló szerződés alapján megbízási jogviszony jön (jöjjön) létre a felek között, amelyből származó jövedelem önálló tevékenységből származó jövedelemnek számít. A törvény 3. § 4. a) pontja alapján a jövedelemszerzés helye: önálló tevékenységből származó jövedelem esetében a magánszemély illetősége szerinti állam, ha azonban a magánszemély az önálló tevékenységet telephelye (állandó bázisa) útján folytatja, akkor a telephely (az állandó bázis) fekvése szerinti állam. Ha tehát az EU-s magánszemély nem számít belföldi illetőségűnek, akkor az itt kapott jövedelme sem számít belföldről származó jövedelemnek, tehát az Szjatv. szerint nem adóztatható. Ezzel ellenkező esetben az önálló tevékenységből származó jövedelem szabályai szerint köteles személyi jövedelemadót és járulékokat fizetni, amelyekkel kapcsolatos kifizetői feladatokat a törvény részletesen szabályozza.
A belföldi illetőségű magánszemély kötelezettségei: Az önálló tevékenységből származó bevétel után az adóelőleget negyedévente, a negyedévet követő hónap 12. napjáig kell a magánszemélynek megállapítani és megfizetni, ha a bevételét nem kifizetőtől szerezte, vagy ha a bevételt juttató kifizetőnek nem volt előleg levonási kötelezettsége. Nem kell adóelőleget fizetni az önálló tevékenységből származó jövedelem után, ha azt a magánszemély olyan külföldi államban szerezte, amely állammal nincs a Magyar Köztársaságnak a kettős adóztatás elkerülésére egyezménye [Szjatv. 46. § (1) bek. e) pontja].
Amennyiben kérdése, észrevétele van kérjük, keressen minket bizalommal az ismert elérhetőségeinken.
Koródi Péter
adószakértő
