Edzőt szeretnénk foglalkoztatni megbízási szerződés keretében, aki főállásként testnevelő tanárként dolgozik. Nyilatkoztatni fogjuk, hogy van olyan jövedelme, amely után legalább a minimálbér összegéig a normál szabályok szerint adózik, így az edzői munkára a megbízási jogviszonyban alkalmazhatjuk az EKHO szabályokat akár a minimálbér alatti kifizetésekre is, természetesen évi max. 25 millió Ft összegig, 15 %-ot levonunk a kifizetésből, 20%-ot pedig a kifizető befizet utána. Rendelkezik olyan képesítéssel, amelyet az EKHO felsorol. Amennyiben nem rendelkezik a fenti jövedelemmel, csak a minimálbér összegét elérő jövedelem után alkalmazható az EKHO a megbízásos jogviszonyban is? Tehát a minimálbérig a normál szabályok szerint kell a kifizetést eszközölni, és csak e felett lehet az EKHO szabályokat alkalmazni? Nyugdíjas esetén a fentieket nem kell vizsgálni, csak levonásra kerül a 11,1 % és a munkáltató fizet 20 %-ot. Helyesen járunk el, ha a fentieket alkalmazzuk?
Válasz:
Helyesen járnak el ha a kérdésben közöltek szerint rendezik az elszámolást, amennyiben rendelkeznek a magánszemély nyilatkozatával, hogy az éves jövedelme eléri az év első napján érvényes havi minimálbér 12 szeresét, és a magánszemély nem nyilatkozik úgy, hogy a kifizetőt és őt terhelő ekho megállapítását, bevallását és megfizetését a kifizetőtől átvállalja. [Ekho tv. 5.§ (3)] Az Ekho törvény az edzői tevékenységre lehetővé teszi az e törvény szerinti elszámolást, amennyiben az edző a sportról szóló törvényben meghatározott sportszakember és rendelkezik a sport területén képesítéshez kötött tevékenységek gyakorlásához szükséges képesítések jegyzékéről szóló jogszabályban meghatározott képesítéssel.
Az ekho csak meghatározott nagyságú bevételre alkalmazható. Ha a magánszemély az adóévben legalább az éves minimálbért elérő nagyságú általános szabályok szerinti közterheket viselő jövedelmet szerez, akkor 25 millió forint bevételre alkalmazható az ekho. Ha a magánszemély általános forgalmi adó fizetésére kötelezett, a bevételi összeghatáron az általános forgalmi adóval csökkentett bevétel értendő.
Amennyiben az általános szabályok szerint adózó jövedelem az éves minimálbért nem éri el, a bevételi összeghatár az évi 25 millió forintnak olyan hányada, amilyen arányt az általános szabályok szerinti közterheket viselő jövedelem az éves minimálbérhez viszonyítva képvisel. (pl. ha az általános szabályok szerint adózó éves jövedelem a minimálbér 63 %-a, akkor az EKHO-val adóztatható jövedelem nem lehet több, mint a 25 millió 63 %-a, azaz 15 millió 750 ezer forint)[Ekho. tv. 3.§ (4) b)].
A nyugdíjas esetében az összeghatár évi 25 millió forint.
A magánszemély az ekho alapjába számító jövedelem után 15 % ekhot fizet mindaddig, míg a minden más járulékalapot képező jövedelme és a 15 %-al adózott ekhos jövedelme a járulékalap felső határát el nem éri.(2011-ben évi 7 453 300 forint). Az ezt meghaladó rész után az ekho mértéke 11,1 %.
A nyugdíjas az éves jövedelemtől függetlenül (ha adóévben legalább már 183 napig nyugdíjas volt) 11,1 % ekhot fizet.
A kifizető az ekhos jövedelem után 20 % ekhot fizet.
Amennyiben kérdése, észrevétele van, kérjük forduljon hozzánk bizalommal az ismert elérhetőségeinken.
Koródi Péter
adószakértő
Amennyiben kérdése, észrevétele van, kérjük forduljon hozzánk bizalommal az ismert elérhetőségeinken.
Koródi Péter
adószakértő
