SZJA törvény 72. & szerinti kamatkedvezményből származó jövedelem esetén, ha a munkáltató munkavállalójának kamatmentes kölcsönt nyújt, a jegybanki alapkamat 5 százalékponttal nővelt összege után a munkáltató az adóév utolsó napján kell hogy megállapítsa az adókötelezettséget: a kamatkedvemény 1,19-szerese után a 16 % SZJA-t, és 27 % járulékot.
Ezeket a terheket a magánszemélytől kell levonnia, akár már előző hónapokban év közben is megteheti, majd tárgyévet követő év január 12-ig megfizeti, vagy átvállalhatja az adóterhet, tehát nem vonja le a magánszemélytől, hanem megfizeti a munkáltató saját maga.
Ha megfizetheti, a vállalkozás érdekében felmerült költség, ráfordításként elszámolhatja-e?
Válasz:
Álláspontunk szerint a 16 %-os adóteher a magánszemély (munkavállaló) kötelezettsége, amely azonban csak akkor keletkezik, ha a kamatkedvezmény jövedelemnek számít az Szjatv. 72. § (4) bekezdésben felsorolt mentesítő jogcímek szerint is.
A jövedelemnek számító kamatkedvezmény 1,9-szerese után fizetendő 16 %-os személyi jövedelemadó megfizetését a kölcsönt biztosító munkaadó (kifizető) átvállalhatja, de az nem számít a vállalkozás érdekében felmerült költségnek [(TaO tv. 8. § (1) bek. d) pontja], ezért a személyi jellegű egyéb kifizetések között elszámolt költséget [Sztv. 3. § (7) bek. 3. pont, és 79. § (3) bek)] a társasági adóalap kiszámításánál adóalap növelő tételként kell figyelembe venni.
Mivel a kamatkedvezményből származó jövedelem – külön adózó jövedelemként – nem tartozik az összevont adóalapba, ezért járulékalapot sem képez [Tbjtv. 4. § k) pontja], így nem terheli 27 %-os járulék sem.
Amennyiben kérdése, észrevétele van, kérjük forduljon hozzánk bizalommal az ismert elérhetőségeinken.
Koródi Péter
adószakértő
Amennyiben kérdése, észrevétele van, kérjük forduljon hozzánk bizalommal az ismert elérhetőségeinken.
Koródi Péter
adószakértő
